Miután a fiú olyan gyorsan eltűnt feleszmélni sem volt időm a telefonom csörgött a zsebemben, sms-em érkezett. Megnéztem ki a feladó, azt reméltem, hogy anyu az és a hol létem felől érdeklődik majd, de nem. Kellemes vagy inkább csak furcsa meglepetés ért mikor elolvastam a feladó nevét: Liam.
"Beszélnünk kell. xx"
Nem tudtam mire vélni ezt az üzenetet, szóval vegyes érzelmekkel vágtam zsebre a készüléket és indultam el kifelé az épületből. A haza vezető utat, gyalog szerettem volna megtenni, hogy legyen egy kis időm gondolkozni, de az fránya eső eleredt, szóval inkább maradtam a buszozásnál.
Amikor haza értem beszámoltam anyuéknak arról, hogy milyen is ez az önvédelem óra. Örültek annak, hogy nekem tetszik ez az egész, és én is boldog voltam, hogy végre tudok valamit kezdeni a rengeteg szabad időmmel. Felmentem a szobámba és elkövettem egy hatalmas hibát, a keresőbe beírtam két ártalmatlan szócskát: One Direction. Frissebbnél, frissebb cikkeket, és pletykákat adott ki a kereső. Egy sor azonban megfogta a pillantásom.
Amikor haza értem beszámoltam anyuéknak arról, hogy milyen is ez az önvédelem óra. Örültek annak, hogy nekem tetszik ez az egész, és én is boldog voltam, hogy végre tudok valamit kezdeni a rengeteg szabad időmmel. Felmentem a szobámba és elkövettem egy hatalmas hibát, a keresőbe beírtam két ártalmatlan szócskát: One Direction. Frissebbnél, frissebb cikkeket, és pletykákat adott ki a kereső. Egy sor azonban megfogta a pillantásom.
"A híres brit fiú banda oszlopos tagja becsajozott volna?"
Nem volt ott se név se kép, és hirtelen két név ugrott be valamint az sms amit Liam írt. Rámentem hát a linkre, hogy bővebben tudjak olvasni a dologról.
"A szép fiú Zayn Malik-ot tegnap este az egyik parkban kapták lencse végre egy titokzatos vörös, igen csak fiatal lány kíséretében. Szemtanúk szerint a pár- bla bla bla a hosszú leírást a semmiről átgörgettem, és cikk végébe olvastam már csak bele. Az ott lévő szemfüles paparazzók képet is tudtak készíteni amint Zayn és a feltehetőleg újdonsült barátnő ölelkeznek, majd egy másik kép ahol óvatosan körülnéznek majd mindketten (külön) elhagyják a parkot."
A torkom elszorult, és a szemeimet könnyek marták. Bár nem tudom miért akadtam ki, hisz már nem vagyunk együtt. De akkor is fáj még őt mással látnom. Nem hiszem el, hogy ilyen gyorsan és ilyen könnyen tovább lépett volna. Az asztalon fekvő telefonom világítani és rezegni kezdett, újabb sms érkezett, ismét csak Liam-től.
"D, komolyan beszélnünk kell, mihamarabb írj vissza."
Vissza is írtam neki és kértem, hogy ha megoldható akkor inkább skype-on beszéljük meg azt a fontos dolgot. Öt perc múlva be is jelentkezett, és már hívott is.
-Szia.-köszönt nekem, de egyáltalán nem volt olyan élénk és boldog a hangja mint amilyen általában szokott lenni.
-Valami baj van?
-Mi? Nem csak...-az arca hirtelen gondterhelt lett.
-Csak mi? Gondolom nem ok nélkül hívtál, szóval bökd ki mi van.
-Oké akkor csak elmondom de ne borulj ki, oké?-aprót bólintottam, bár a mai nap után semmit nem tudtam biztosra ígérni.
-Rachel tegnap felbukkant és hát, hogy is mondjam...-"titokzatos vörös, igen csak fiatal lány kíséretében" a fenébe.
-Megkeresett minket a hotelban, fogalmam sincs, hogy talált ide, a lényeg, hogy elhívta Zayn-t beszélgetni egy közeli parkba és fogalmam sincs, miről is beszélgettek.
Mereven bámultam magam elé. Tudtam, annyira tudtam, hogy ez a minden lében két kanál nőszemély még valahogyan bele fog kavarni az életembe. De nem mutathattam ki, hogy bánt a dolog, higgye csak azt a bátyám is, és Zayn is, hogy túl vagyok ezen az egészen. Nem kell nekik tudniuk, hogy álmatlan éjszakáimon a medálom fogva csak rá gondolok, és hogy még mindig van olyan alkalom, hogy az ő pulcsiját veszem fel, ami ugye nálam maradt.
-Destiny valami gond van?-nézett rám össze húzott szemekkel Liam, én pedig egy mosolyt varázsoltam az arcomra.
-Nem nincs, ugyan miért lenne? Hiszem Zayn egy szabad, felnőtt ember. Ráadásul világosan a tudtomra adta, hogy köztünk már nincs semmi, szóval azt hiszem ennyi.
Liam tekintetét látva, nem hiszem, hogy erre a reakcióra számított. Talán tovább adja majd, de adja is hiszen tudnia kell, nem áll meg a világ nélküle, még ha ez teljesen igaz is. Nem kell engem sajnálni, jól ,megvagyok egyedül is.
-És ha most megbocsájtasz mennem kell. Majd még hívj. Szia.-és ezzel ki is nyomtam a programot.
Lecsuktam a gépem, és azt hittem sírni fogok de nem, csak a fiú jutott eszembe a folyosóról. Vajon tényleg látom még? De ugyan akkor, ez az Zayn-Rachel ügy is fejtörést okozott. De bárhogy is legyen, remélem boldog.
-Szia.-köszönt nekem, de egyáltalán nem volt olyan élénk és boldog a hangja mint amilyen általában szokott lenni.
-Valami baj van?
-Mi? Nem csak...-az arca hirtelen gondterhelt lett.
-Csak mi? Gondolom nem ok nélkül hívtál, szóval bökd ki mi van.
-Oké akkor csak elmondom de ne borulj ki, oké?-aprót bólintottam, bár a mai nap után semmit nem tudtam biztosra ígérni.
-Rachel tegnap felbukkant és hát, hogy is mondjam...-"titokzatos vörös, igen csak fiatal lány kíséretében" a fenébe.
-Megkeresett minket a hotelban, fogalmam sincs, hogy talált ide, a lényeg, hogy elhívta Zayn-t beszélgetni egy közeli parkba és fogalmam sincs, miről is beszélgettek.
Mereven bámultam magam elé. Tudtam, annyira tudtam, hogy ez a minden lében két kanál nőszemély még valahogyan bele fog kavarni az életembe. De nem mutathattam ki, hogy bánt a dolog, higgye csak azt a bátyám is, és Zayn is, hogy túl vagyok ezen az egészen. Nem kell nekik tudniuk, hogy álmatlan éjszakáimon a medálom fogva csak rá gondolok, és hogy még mindig van olyan alkalom, hogy az ő pulcsiját veszem fel, ami ugye nálam maradt.
-Destiny valami gond van?-nézett rám össze húzott szemekkel Liam, én pedig egy mosolyt varázsoltam az arcomra.
-Nem nincs, ugyan miért lenne? Hiszem Zayn egy szabad, felnőtt ember. Ráadásul világosan a tudtomra adta, hogy köztünk már nincs semmi, szóval azt hiszem ennyi.
Liam tekintetét látva, nem hiszem, hogy erre a reakcióra számított. Talán tovább adja majd, de adja is hiszen tudnia kell, nem áll meg a világ nélküle, még ha ez teljesen igaz is. Nem kell engem sajnálni, jól ,megvagyok egyedül is.
-És ha most megbocsájtasz mennem kell. Majd még hívj. Szia.-és ezzel ki is nyomtam a programot.
Lecsuktam a gépem, és azt hittem sírni fogok de nem, csak a fiú jutott eszembe a folyosóról. Vajon tényleg látom még? De ugyan akkor, ez az Zayn-Rachel ügy is fejtörést okozott. De bárhogy is legyen, remélem boldog.
